Curate, connect, and discover
- megcsókolhatlak?
- kérlek...
honnan tudod,
hogy mi az a
szerelem?
Nem mondok senkinek újat azzal a szóval, hogy "túlgondolás". Sokan hajlamosak vagyunk rá akármilyen ok nélkül. Néha pedig olyan dolgokat is túlgondolunk, amiken egyáltalán nem kéne pörögni, hisz biztos pontok az életükben. Többnyire. Vagyis ezt hisszük. Néha csak vagyok és azon tűnődöm mi lenne, ha te nem lennél az életem része. Olyankor minden elhomályosodik. Olyan, mintha egy másik dimenzióban lennék, ahol én, én vagyok. Csak épp nélküled... És ezen a helyen, ebben a dimenzióban... Nagyon, nagyon, de nagyon szomorú vagyok.
még emlékszem
a kezedre
a kezemben.
⁰²⁵Hallottam a szíved dübörgését. Nem szerettél.
⁰²⁴Ahogy az ujjaidat végighúztad a gerincemen.
csak nézlek és
nem tudom,
hogyan lehetsz
ilyen gyönyörű.
már róla sem úgy beszélsz.
már nem csillog a szemed.
szeretlek.
de amikor itt vagy, már nem kellesz.
nem látlak.
sötét van,
az elmémben.
ő miért érhet hozzád?
és én miért nem?
káosz és vér
ezek vagyunk.
mi ketten
vagyunk
a művészet.
szerelmes vagyok beléd.
beléd szerettem.
szeretlek.
érted már?
beszélj még hozzám,
hallani akarom a hangod.
sikítani akarok
Ha csak egyet kívánhatnék... Nem azt kívánnám, hogy szeress viszont. Az túl tré, és túl egyszerű lenne. Most biztos azt gondolod "mekkora egy hülye vagy, hogy nem azt kívánod, hogy Ő viszont szeressen". Igazad van. Tényleg nem vagyok normális, de én mást kérek.
El akarlak vinni a Holdra, s közben végig szorítani a kezed. El akarok menni veled bulizni. Nézni, ahogy érzed a zenét, ahogy táncolsz és közben rám mosolyogsz. Veled lenni, amikor valami nehéz, utána pedig megölelni. Közös lakást, ahova egy hosszú nap után bedöglünk a Netflix elé, és megnézzük az új részt a kedvenc sorozatunkból. Együtt akarok veled vacsorát főzni, sütit sütni és popcornt zabálni, közben pedig sírni, valami iszonyatosan nyálas zenén. Közös tetoválást, ami nem is teljesen, de összeköt. Mert tetszik, hogy törött vagy és azt akarom, hogy engem te törj össze. Újra és újra. Szóval, kérlek... Nem kell szerelmesnek lenned. De az enyém maradnál egy életre?
önző vagyok.
akkor is
akarlak.
Mindketten az ágyon feküdtünk, lábunkat a falnak támasztottuk, közöttünk pedig egy tál mazsola helyezkedett el.
- De amúgy - vettél el egy szem mazsolát - a szex és a szeretkezés nem ugyanaz - vitatkoztál tovább. - Tudjuk - hunytam be a szemem.
- Szerinted mi a különbség? - hirtelen hasra fordultál, majd kérdően a szemeimbe néztél.
- A szex érzelemmentes. Nincs érzelmi kapocs, vagy kötődés. Magyarul... Valljuk be: dugnak - ezen felnevettél, mely hallatán halvány mosoly szökött szám sarkába. - És mi van a szeretkezéssel? - jöttél közelebb. Felültem és én is közelebb merészkedtem hozzád. Kezemet az arcodra vezettem, te csak lehajtott fejjel ziháltál.
- Tudod... - halkan beszéltem. Tudtam, hogy ez a gyengéd. - A szeretkezés annyit tesz, hogy... - megcsókoltalak. - Megadom neked itt és most, amire vágysz. Csak mély érzésekkel.
Már a nyakadat hintettem be csókokkal, amikor hosszas zihálás után újra megszólaltál:
- Szeretlek.
⁰²³Hazudd le nekem a csillagokat.
⁰²²Legyél az örökkém.
- Bazdmeg, engem nem lehet szeretni, vagy mi az Isten?? - teljesen kiakadtál, mert Ő nem szeret viszont. Én tudtam... Tudtam, hogy ki fog használni téged.
- De. Lehet... - nem tudtam, mit kéne mondanom.
- Kösz, ezt jól megerősítetted - förmedtél rám, én pedig egy szót sem szóltam. Könnyekkel a szememben ültem, amikor pár perc elteltével higgadtan megszólaltál - Honnan tudod?
- Onnan, hogy én szeretlek. Mindennél jobban... - nagyot nyeltél, lehet meglepett, pedig tudtad. Nagyon jól tudtad, hogy szeretlek. Féltem, hogy nem kapok választ. Volt is féltenivalóm, hisz az nem igen jött. Javában kitört belőlem a sírás, amikor éreztem magam mellett besüppedni az ágyat. Két karoddal szorosan átöleltél.
- Miért sírsz édes? - kérdezted a hátamat simogatva.
- Te mondod, hogy szerethetetlen vagy. Fogalmad sincs arról, mennyire szeretlek, és mennyire komolyan is gondolom ezt a szót. Ő nem szeret, nem is érdemel meg téged, ne fuss utána. Én szeretlek. Csak ne esne ennyire nehezedre kimondani, hogy viszonzod... - néma csendben ültünk, te még mindig öleltél, de megtörted a csendet. - Szeretlek.
te és én.
mi vagyunk
a képlet.
beteges érzéseim
vannak irántad.
szóval ha
menekülni akarsz,
gyorsan kezdd el:
fuss.
én a horror
te a dráma
- a legszebb páros
fekete szívünk
tele szenvedéllyel
Valahol leragadtunk az igen és a nem között. Mi vagyunk a biztos "talán".
⁰²⁰Élnél, vagy halnál értem?
⁰¹⁷Ölj szívből. Gyilkolj szerelemből.
sírban táncoló,
szerelmes lelkek.