“I want to try everything with you.”
Lehet, hogy téged akart, de tudod mit talált helyette? Kifogásokat.
-egyemberavilagban
— via @csuklora-irt-szeretlek (saját)
“Az a bizonyos erzes Mikor vele vagy es semmi es senki mas nem tudja elterelni rola a figyelmed. Mikor talalkozas elott a hasad gorcsbe randul es mikor meglatod a szived ezerrel ver mint ami ki akar ugrani a helyerol. Mikor a szemebe nezel es olyan mintha almodnal. Amikor megoleled ugy erzed nem fogod tudni elengedni. Mikor csak nez rad es te azon agyalsz, hogy lehet valakit ennyire szeretni. Mikor elbucsusztok es mar akkor megol a hianya. Mikor nem ir orakon at mert dolga van es te aggodsz nincs-e baja es kozbe annyira hianyzik mint meg soha senkisem. Es az a pillantas amit nem tudsz kiverni a fejedbol. Az a pillantas erte el mind ezt. Az a pillantas tanitott meg ujra szeretni de oruletesen.”
—
Mindenki azt látja hogy nevetek;
Mindenki azt látja hogy mosolygok;
Mindenki azt látja hogy jókedvű vagyok;
Mindig segítőkész, pozitív..
Ám senki nem látja mikor sírok;
Mikor szét esek;
Mikor teljesen feladom..
Szerelembe estem...
Szerelembe estem egy olyan fiúba, aki nem értékelt.
Szerelembe estem egy olyan fiúba, akit csak a szex érdekelt.
Szerelembe este egy olyan fiúba, akit csak a külső érdekelt.
Szerelembe estem egy olyan fiúba, aki nem értett meg engem.
Szerelembe estem egy olyan fiúba, aki bunkó volt.
Szerelembe estem egy olyan fiúba, aki a könnyeimet látva inkább nevetett.
Szerelembe este egy olyan fiúba, akinek az érintése csodálatos volt.
Szerelembe estem egy olyan fiúba, akinek a szemét látva, mindig elolvadtam.
Szerelembe estem egy olyan fiúba, akinek a hangjára megnyugodtam.
Szerelembe estem beléd, és általad összetört a szívem.
Végre rájöttem arra, hogy nem muszáj megfelelnem neked. Nem Nekem kell küzdenem érted, hanem fordítva. Te vagy a férfi, én a nő. A szerepek sosem cserélődnek!
Már csak annyit kívánok neked, hogy majd egyszer éld át ugyan az amit én éltem át miattad!
Miattad a mai napig megkérdőjelezem magamat. Miattad kevesebbnek éreztem magam, mint amennyit valójában érek. A legrosszabb énem voltam és mégis azt hittem, hogy a legjobb vagyok, mert annyira nagyon próbáltam elnyerni a szerelmed. Megpróbáltam minden lenni, amire vágytál, próbáltam az lenni, akire szükséged volt…de ez nem volt elég, sosem voltam elég. Megpróbáltam figyelmen kívül hagyni azokat a dolgokat, amikkel felzaklattál, amikkel megbántottál, amikkel összetörtél és megpróbáltam elhallgattatni magam azért, hogy a kedvedre tegyek. És még mindig nem voltam elég neked. Meg akartam mutatni neked, hogy mit jelent valójában a szerelem, hogy többé ne félj tőle. De ez még mindig nem volt elég. Amikor megpróbáltam elmenni, visszatartottál és soha nem engedted, hogy továbblépjek. Mindig emlékeztettél azokra a dolgokra, amelyek hiányoztak belőled/tőled, de aztán kirántottad a lábam alól a talajt, és amint a zuhanásból visszatértem hozzád végül azon kaptam magam, hogy soha nem kaptam meg őket. Cserébe neki adtad mindet egy olyan embernek akit nem szeretsz, nem tisztelsz és valoszínűleg nem is fogsz. És még ezt is elfogadtam, még ezen is túlléptem!!
Te pedig minden egyes alkalommal az elmúlt több mint 1 évben semmibe vettél és még volt képed azt mondani, hogy fontos vagyok. Nem, nem vagyok az, mert tudtad hogy rosszul esik, tudtad hogy fáj, mégsem foglalkoztál vele. Mert mindig minden körülmények között magadat választottad. Nem szeretsz, soha nem is akartál szeretni, csak birtokolni akartál mint egy aprócska játékot, amit előkaptál ha kedved szottyant hozzá. Állandóan összezavarsz a fura viselkedéseddel. De tudod mit, itt nem én vesztettem. Erre pedig akkor fogsz rájönni, amikor évek múlva öregen és megfáradva egy olyan emberrel leszel összezárva aki nem én vagyok, akivel 5 perc nehezebben fog eltelni mint az egész életed. És soha semmit nem fogsz jobban bánni, mint hogy nem engem választottál.
193 posts