Nem Egy új Szerelemtől Félek, Hanem A Régi Fájdalomtól...

Észreveszek mindent.És a minden szó alatt tényleg mindent értek.Észreveszem,ha valaki kevesebbet keres,mint azelőtt szokott.Észreveszem,ha valaki,akivel beszélgetek kezd megváltozni.Észreveszek minden kis dolgot,amit az emberek tesznek,és minden kis dolgot,amit eddig tettek.Észreveszem,ha változnak a dolgok,és amikor már egyáltalán nem ugyanazok.Észreveszek minden egyes apró részletet.Csak nem mondok semmit.

Volt benned valami

amitől már az első perctől kezdve tudtam,

kurvára kellesz.

Belső vihar

Üvöltök és tombolok, ajkaim mégis csukva vannak.

Magabiztos. Biztos?

A tél utolsó széllökéseitől zörög a redőny. Csütörtök este, és csak nézek magam elé merőn. Újabb elszalasztott nap mögöttem. Magányra mázolt falak köröttem.

Megint nem mertem, megint nem tudtam. A lehetőség elől megint elfutottam. Hiba vádolni bárki mást. Tudom, én vagyok a hibás.

S ez a legszörnyűbb benne. A fejemben megvan mit kellene. De jött a csalódástól való félelem, a kétség, ismét úrrá lett rajtam a bénító sötétség.

Ma is úgy fekszem le, hogy majd holnap. Ma is megálmodom magam bátornak. Ez a mantra megy már mióta. Ha lehetne, önbizalmat vennék kilóra.

Lehet, hogy téged akart, de tudod mit talált helyette? Kifogásokat.

-egyemberavilagban

Vajon Te gondolkozol rajtam?

Veled álmodtam.

Itt voltál velem és szerettél.

Innen tudtam,hogy csak álom.

@myeyesareallcriedout

Ellentett

Neked kevés, nekem minden. Nekem fontos, neked mindegy. Én hülye meg el is hittem. A szívemet rossz helyre vittem.

Én maradnék, te mennél. Nekem elég, neked kell még. Te üres, én tele, nincs a szavaidnak hitele.

Én előre, te vissza. A tiéd hátsó, az enyém tiszta. Én korán, te késve. Az álomból túl későn eszmélve.

Te mész, én maradok. Az érzéseim tőled szabadok. Te felejtesz,én emlékszem. Bár vinnéd magaddal az emléked.

Én nem a "Vedd meg nekem ezt", és "Vigyél el oda" típusú lány vagyok. Én az" Írj, ha hazaértél", "Gyere át, mert hiányzol", és "Szeretem a hülye fejed" típusú lány vagyok

“Fáradt vagy. Minden reggel felkelsz és minden reggel nekivágsz. Nem beszélsz a belső harcodról. Csendben, magadban vívod. Ennél magányosabb érzés talán nincs is a világon. Gyógyulni próbálsz egy olyan dologból, amiből nem tudod hogyan kell.”