Senkitől Nincsenek Már Pillangók A Gyomromban

Te irányítod a testem

Minden gondolatot a fejemben

Tényleg ez volt a terved része?

Hogy beléd haljak egészen?

Kajtasd csak, ami fog még.

Csak végre légy boldog, oké?

Néhány dolgot el kell felejtsek és meg kell bocsássak, ha tovább akarok élni

ha meg akarom menteni az életem

kinnt süt a nap, bennt leszakad az ég

Ebben a világban nélküled nincs helyem

Legyintenek, hogy a halálhíred

Megint nem jött a nyáron

De ők sem kedveltek téged

Szinte eltűnsz a kórházi ágyon

A tükörbe suttogom a titkomat

A sötétség meséje elringat

Hogyan mondhatnám el neked?

Valami üvölt idebennt

Nem vagyok más, mint járóbeteg

Így nézem a világot, a kár rengeteg.

Vajon még hány pszichoaktív szer kell

Míg a nap bennem felkel?

Azt hittem, tudok repülni

Pedig valójában zuhantam

Az aranyhídról a mélybe szédültem

S ott egészen elvesztem

Még várok, bár reszket egész lényem

Valami hangra, valami fényre

Én majd megjavulok egyszer

És te leszel a gyógyszer

Melletted lesz belőlem ember

Mérgemre te vagy az ellenszer