ertem-miert-nehez

Latest Posts by ertem-miert-nehez

Démonocskák

Szörnyecskék lakják a szobám,

mikor aludnék, egyikük folyton motoszkál.

A másik vigasztalna – de ahogy átölel,

a szomorúság kis kezét megfogja.

Egy mindig követ, mint az árnyék,

suttogja: „Nem vagy elég.”

Kicsi démonocska... a tükrömben látom,

s csak én vagyok ott. Szánalom...

Elfoglalják az üres helyeket:

a sarokban ülnek,

az elfeledett esőkabát ujjában,

a poros szekrény polcán.

Belopták magukat szívembe, elmémbe,

s már nem tudok szabadulni tőlük.

A távozásukat várom, ha tükörbe nézek —

de csak démonocskákat látok.

Csak magamat látom.

Egy kis penge,kis fájdalom

Ez nem is valódi,

csak megjátszom

Vajon mennyit bír ki az emberi elme?

Gondolkodom,tehát vagyok

Érzek,tehát élek

De az élet szépségei

Felém sem néznek

Mi lenne,

ha a fejemben lévő kis hang

kicsit kedvesebb lenne?

Annyira, de annyira vagdosni akarom magam..

A suttogásom oly' fülsüketítő,

ahogy átpréselem a fogaim közt

mennyit sírtam éjeken át,

mennyit sírsz majd egy életen át.

A szó elszáll, a csend itt marad,

mindkettőnk szívéből halkan vér fakad.

Hallgatásod oly' fülsüketítő,

mindent odaad,vagy véglek kitöröl

“Néha nem tudjuk, hogy mi fáj belül

Szívünkre bú és bánat terül

Néha nem tudjuk, hogy későre jár,

Szívünk egy szerelmes szívre vár

Én nem tudom, mit hoz a holnap

És nem tudom,mi lesz velem

Játéka lettem a sorsnak,

mert céltalan az életem

Vagyunk

Ködös a reggel,mint a gondolataim

Ha meghalnék,

legalább már nem bántanám azokat,

akiket szeretek

Nem felejtem el azt a szomorú szemet,

ami azt kérdezte,hova ment az eszed?

Ha egy átlag ember hallaná,sírva rogyna térdre,

de itt mindenki csak nevetve néz félre

Nyugtatót kaptam

Nyugtalanul aludtam

Soha senki nem fog így szeretni,

Érted?

Senki nem hallja meg,amit hallasz

Senki nem érti,amit mondasz

Senkit nem zavar,mekkora zaj van

Senki sem emlékszik semmire holnap

Senki sem tudja,pedig te már tudod

Senki sen látja,amiket te hurcolsz

Senki nem érzi,amitől te félsz

Senkit nem érdekli,ahogyan te élsz

Addig kell inni,

amíg a pohár üresebb,mint te

És el akarják mosni a színeimet

Máshogy néz ki az ég,

amikor valaki,akit szeretsz

odafennt van.

Meg kellene már tanulnom

kiállni magamért

És mi van, ha a fogság

nem is a ketrec,

hanem a rések a rácson?

Csak tarts ki mellettem, kérlek.

A karcolt seb vörösen ég,

Az élet néha nagyon nem szép,

Amíg fogja a kezem a sötétség,

Nem lehetek egészen tiéd.

Nézz magadra.

Nézz rám.

Kinek fáj jobban?

Jobb neked, ha elmennél

A helyedben én is ezt tenném

Észre sem veszed, hogy arcomon a rózsák hogy fogynak,

pedig te tépkeded

Te irányítod a testem

Minden gondolatot a fejemben

Tényleg ez volt a terved része?

Hogy beléd haljak egészen?

El sem tudtam képzelni,

Hogy egy nap jön egy ember,

és megmenti az életem

Nem várom, hogy megértsd,

Hisz tudom, hogy azt nem lehet.

azt várom, hogy ne féltsd,

De mégis mentsd az életed.

Fáradt szemeiben még ég a remény