Mi Lenne,

A sötétben állva józanodok

Túl későn vettem észre a vihart

A taxira várok és fulladozok

Ez menthetetlen- súgja az utcai zaj

Bólogat, bólogat, bólogat

nem kiabál, nem akad ki,

nagy levegő…

Felégetted a világom,

De a jó értelemben,

Mert a hamun és parázson,

Talán új élet terem.

Máshogy néz ki az ég,

amikor valaki,akit szeretsz

odafennt van.

Én majd megjavulok egyszer

És te leszel a gyógyszer

Melletted lesz belőlem ember

Mérgemre te vagy az ellenszer

A suttogásom oly' fülsüketítő,

ahogy átpréselem a fogaim közt

mennyit sírtam éjeken át,

mennyit sírsz majd egy életen át.

A szó elszáll, a csend itt marad,

mindkettőnk szívéből halkan vér fakad.

Hallgatásod oly' fülsüketítő,

mindent odaad,vagy véglek kitöröl

Lángokban áll az egész

Nem lehet eloltani

Nézhetjük, ahogy leég

Képtelenség elfutni

Vörös fény

Vörös az ég

Nem tudom, hol vagyok

De nincs itt veszély

Vörös kód

Vörös ajkak

Részegen táncolok

De ezt akartam

Bűntudat karcolja

Testembe a lelkem

Ezt teszem magam

És mindenki ellen

Egyre távolodom, táncolok a szélén

Egyre csak zuhanok, melyikünk sír a végén?